Info:
Aki végigtekint az Edda Művek történetét 1980-tól
napjainkig, akkor csupán egy évet találunk, amikor nem jelent meg
nagy lemez. Ez az év 1982. Még az 1984-es szünetben is jelent meg
lemez, igaz az „csak” koncertlemez volt. Pedig a zenekar 1982-ben is
dolgozott, próbált. Először is a tagcserék miatt. Másrészt pedig
készült egy anyag, amelynek a dalait ezen a szolnoki koncerten is
játszották.
Tulajdonképpen egy lemezbemutató koncert volt. A Vadkutya, a Vörös
tigris és az Engedjetek, Hosszú az út évek óta a műsoron szerepelt,
természetesen ezeket szánták a leendő új lemez alapjának. Ezeken
kívül voltak új dalok: Királyok és szolgák, Ivódal, Elektromos
szemek, Jár a füstben a halál, Én vagyok a rossz, Micsoda komédia.
Ezek a dalok egy egységes ereje teljében lévő Eddát mutattak. Ebből
fantasztikus harmadik lemezt készülhetett volna, amely méltó
folytatása lett volna az első két albumuknak. Sajnos feltételes
módban kell beszélnem egy fantasztikus harmadik albumról. Hiszen
ezeket a dalokat ebben a felállásban nem játszották lemezre. A
koncert után körülbelül egy évvel megjelent a harmadik Edda lemez,
de egész más dalokkal. Mi lett a sorsa az itt játszott daloknak? A
Micsoda komédia és a Vörös tigris megjelentek az 1982-es BS-beli
Popmeccsről készített válogatás koncertlemezen. A többi dal egy
részét a régi Edda a koncerteken játszotta egészen 1983. december
17-ig, a Búcsúkoncertig. 1988-ban szenzációs hírek érkeztek. Pataky
Attila és Slamovits István együtt a stúdióba vonultak (kiegészülve
Gömöri Zsolttal, Pethő Gáborral és Donászy Tiborral, vagyis az
akkori felállású Edda tagjaival) és felvették a majdnem összes ki
nem adott dalt. A lemez a rajongóknak végül óriási csalódás. Egész
egyszerűen nem úgy szólnak a dalok, mint 1982-ben. Az akkori
felállású Edda tagjai érezhetően nem tudtak azonosulni az anyaggal,
a hangszerelésük sem sikerült jól. Nagyon jó lenne, ha egyszer az
Edda végignézné a rendelkezésre koncertfelvételek sorát és kiadna a
régi időkből egy koncertalbumot, amin helyet kaphatnának ezek a
dalok is.
(Horcsin Attila - passzio.hu)
|
